A Párizs és Bécs felől kavargó szél mozgolódásról suttogott, majd a magyarok vágyába belekapaszkodva az égig röpítette a közös akaratot. Ezer gyökér köt itt össze mindent. Petőfi 26 évet várt erre a magasztos pillanatra. Este színház. Közös élmény, gyülekezés a Pilvaxban. Landerer nem volt képes nemet mondani Ily' erős akaratra. Kinyomtatta a 12 pontot, valamint Petőfi versét, mely gyúlékonyabb lett, mint Irinyi János biztonsági gyufája. Táncsics börtönének ajtaja megnyittatott. A forradalom mindet lángra lobbantott gyufa nélkül is. Lüktettek a szívek, zengett a 12 pont. Hőseink jól tudták, a szabadságot nem mások adják, nekik kell azt kivívni és őrizni, akár hetekre, akár hónapokra, de leginkább örökre. Az ellenség megtanulta: a magyarok nem csak saját szabadságukat vívják ki, de mintául szolgálhatnak a birodalom többi népének. Tudták, vigyázni kell a magyarokkal. Ha nincsenek is mindenben egy véleményen, együtt mégis erőt alkotnak! Az örömbe szomorúság is vegyült. Mindig van veszteség. De a halál csupán a kezdet... Magyarország-Meseország él és élni fog, míg Isten megtart és meghallgat minket.